Karácsonyi idő

Nagyon szépen és jól telt a karácsonyunk. Igazán boldog vagyok mindezért. Végre itthon van a férjem is, ez is nagy öröm, és Janka is nagyon élvezi.

Sokat készülődtem és terveztem, hogy szép legyen az ünnep. Ha nem is sikerült minden egészen úgy, ahogy terveztem, azért a végén minden rendben ment. :) Janka 2. karácsonya volt már. Tavaly már értett, érzett belőle valamit, de még csak leginkább a fények és a csomyagolópapír megcsócsálása jelentette neki a karácsonyt. Most már egész más volt. 24-én érezte a nagy készülődést, teljes izgalomban volt. Nem akart játszani sem, cak sürgött-forgött körülöttünk. Nem is tudott délután aludni, mégis este fél 10-ig simán kibírta nyűgösködés nélkül. Meg akartuk lepni a karácsonyfával, még alszik, de mivel ez nem jött össze, vele együtt díszítettük a fát. Nagy élmény volt. Ő adogatta a díszeket, és nagyon élvezte. Valami csodálatos, varázslatos, megilletődött kifejezés ült egész este az arcán. Az első ajándékokat félve bontotta, de utána már agyon belejött. Minden ajándéknak nagy sikere volt szerencsére. (Pedig pizsamát is kapott, amitől kicsit olyannak éreztem magam, mint a nagymamám régen. Utáltam pizsamát és törölközőt kapni. De jó, hogy ezt Janka nem így érezte.)Az ajándékozás Anyáéknál folytatódott. Akkora sikere volt a játék babakocsinak, hogy a többi ajándékot már ki sem akarta bontani. :) Együtt is vacsoráztunk. Nálunk ilyenkor mindig halászlé, túróstészta és rántotthal-sültkrumpli-saláta van.

Az evés előtti imánál Janka már el tudja kezdeni a keresztvetést és a végén összekulcsolja a kezét. Magától csinálja, nem tanítottuk direkt. Olyan kis aranyos.

Ez pedig már a lefekvés előtti stádium, mikor hulla fáradtan még mindig elbűvölve nézte a karácsonyfát. Azóta is legjobb szórakozása, hogy átrendezi a díszeket a fán. :)

Ma volt először majdnem rendes hétköznap nálunk, eddig még szinte nem is ültem le a számítógép elé. De így utólag is jó olvasni a sok kedves blogos ismerős karácsonyáról.

Karácsony!

Áldott, békés, szép és nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

"A kis Jézus megszületett, örvendjünk!..."

"Dicsőség mennyben az Istennek és békesség földön az embernek!"

Ajándékok

Szombaton oda is ért a karácsonyi húzogatós ajándékom Rékához (Katbo). Igazán örültem, hogy tetszett neki! Egy táskát készítettem, amin egy hóbagoly nézelődik és egy kis textilképet. A képen a kedvencem a hópehely gombok, amiket eddig őrizgettem, mert még a dédnagymamámé voltak, és vártak a megfelelő helyükre. Külön öröm, hogy Réka is észrevette különlegességüket.

Az én ajándékom is megérkezett még aznap, amit nagyon köszönök Stephaich Erikának. Azt sajnálom, hogy nem tudok róla semmit a néven és címen kívül. De még próbálok nyomozni, legalább e-mail címe lenne. Igazán szép és különleges karácsonyi kis 'kosarat' kaptam tőle, tele finom sütivel és egy kis csillagmanó karácsonyfadíszt.

Emellett készítettem egy táskát, ami szintén karácsonyi ajándék lesz, csak nem tőlem. Egy kedves megrendelőm kérte tőlem, ő ajándékozza majd. Látszatra nem tűl különleges, csak a körülmények, az idő rövidsége és a megfelelő méret. Pár napom maradt csak az elkészítésre, de sikerült, és most izgulunk, hogy időben odaérjen (ami már csak a postán múlik). Amúgy egy notebook szállítója lesz, ezért volt fontos a méret. Se túl kicsi, se túl nagy nem lehetett. Még jó, hogy találtam Janka könyvei között egy pont ekkora méretűt, ahhoz tudtam viszonyítani, és így biztosan jó lett. :)

Majdnem elfelejtette, Hajnocától kaptam még ezt a továbbküldős képeslapot. Köszönöm! Küldöm mindenkinek, aki olvassa ezt a bejegyzést!

Egy díj és 7 dolog rólam

Ez az első díj, amit kaptam, és szinte egyszerrre Lidérckétől és Hajnocától. Köszönöm Nektek!

Ezzel az is együtt jár, hogy 7 dolgot kell írnom magamról. Szóval:

1. Család - nagyon boldog vagyok, hogy ilyen családom van. Mindig valami hasonlóról álmodtam. :) Apa, anya és Janka, szeretetben. És sokat jelent, hogy Anyukámmal is nagyon jól megvagyunk, és rengeteg időt töltünk együtt.

2. Ragaszkodás - azt hiszem erre csak nemrég jöttem rá, ahogy öregszem, bár a többiek sokszor mondták már. Nagyon tudok kötődni a szeretteimhez, és fontos minden megszokott dolog, a hagyományok (leginkább családi), a megszokott dolgok, helyek.

3. Allergia - sajnos már régen allergiás (elvileg pollen, de minden növényre igaz) vagyok, ahogy a családunkban mindenki. De ez nem elég, egyre rosszabb minden évben :(. Nem bírom az erős szagokat, illatokat sem. Emellett allergiás vagyok a műszálra, így minden ruhám csak pamut - még jó, hogy amúgy is ezt szeretem legjobban. A bőröm se marad ki a sorból, mikor elkezdődnek télen a mínuszok, olyan lesz, mint a rinocérosz és sokat viszket.

4. Hajam - ez az, amivel sosem vagyok kibékülve. Sőt, néha utálom is. Göndör, sokkal jobban mint a hullámos, és közel sem annnyira mint a gyűrűs. Pont a legrosszabb. És még olyan vastagszálú, mint a drót. Persze a legtöbben azt mondják, hogy irigylik, de csak mert nem viselték még. Mosás után úgy nézek ki, mint egy pulikutya :), de bokorfej jelzőt is kaptam már, ami "irtó jól" esett. Egy reményem, hogy Janka az apja egyenes, puha haját örökli, és nem az enyémet.

5. Gyík - ez vonatkozik a hőérzetemre. Ha kezd melegedni tavasszal az idő, és kisüt a nap, én vagyok az első, akinek melege van, és mindenki szörnyülködik, hogy ez hogy lehet, mikor még nincs is jó idő. Amint bejön a hideg, meg tudnék fagyni. Egész télen be vagyok öltözve, sokkal jobban, mint bárki más, és még mindig fázom.

6. Gyerekek - mindig nagyon szerettem őket. Ezért is lettem tanító. Középiskolás koromtól kezdve minden évben gyerektáborokat szerveztünk a barátaimmal, volt, hogy egy nyáron hármat is. Hihetetlenül élveztem mindig. Három évig játékos hittant is tartottam. Mindennek Janka érkezése vetett véget, de nem bánom, mert mégis csak ő a legfontosabb nekem.

7.Állatok és természet - többen mondták, hogy állatmániás vagyok, és azt hiszem van is benne valami. Főleg a kutyákat szeretem. A természetet, és mindent benne, vele kapcsolatban mindig is a szívemhez közelinek éreztem.

+1 Nagy családot szeretnénk. Remélem idővel meg is lesz.

7 embernek kell továbbadnom, bár többekre is kíváncsi lennék.
De így most legyen:
Honfiviki
Viki - toritextil
Mammka
Lovizer Virág
Kinga
Kovácsné Julcsi
Eszterda

Elhatároztam, hogy megpróbálok gyerekjátékokat készíteni. Annyira szeretnék valami gyerekeknek való állatkát varrni, ami tetszik nekik. Így született meg az első kutyám. Kicsit fura figura, de direkt ilyen, hogy viccesebb legyen. Mit szóltok hozzá? Persze még átdolgozásra szorul, ez még csak tesztpéldány. :)

Barna kordbársonyból készült, mozgatható a farka és a füle. A szeme és az orra filcből van. Ami tetszik, hogy sikerült orrlukat csinálnom neki, ami majdnem olyan, mint egy igazi kutyáé. Méretét tekintve pont ráfér egy A/4-es lapra.

Jankával ma először szánkóztunk. Irtó vicces volt. Nem gondoltam volna, de nagyon fél a hótól, nem is akar egy lépést se tenni benne. :) De a szánkózás nagyon tetszett neki (persze a kezdeti meglepődés és "mi ez most, mit csináltok velem" arckifejezés után). Én is nagyon élveztem, mert volt, hogy húztak Jankával engem is.

A mai nap és a karácsonyi hangulat

Ma sokminden történt. A legfontosabb, hogy Janka másfél éves. Ez már nagy idő.:) Mikor megszületett, el sem tudtam képzelni, milyen lesz ennyi idősen. Nem is gondoltam volna, hogy szinte mindent megért, beszéd nélkül elmagyaráz mindent amit akar, kimondja az első szavait(habár azt hiszem még csak értjük őket), és nagyon sokat kedveskedik, huncutkodik, néha "rosszalkodik" is. Nagy kincs ő nekünk. De gondolom ezt minden anya átérzi, és ez így van jól.

Leesett az első hó, és nagyon hideg lett-legalábbis az eddigiekhez képest-. Iszonyú fázós vagyok, így már ahogy kilépek az utcára, majdnem megfagyok 6-7 réteg ruha alatt is. Viszont nagyon szeretem a hideget, a havat. Különleges és gyönyörű. Csak a közlekedéstől tartok kicsit, bár azért csak nem lesz olyan vészes.

A mai napban kevésbé jó volt, hogy kicsit mindenki zizi lett az időváltozástól. Szerencsére estére azért rendbejöttünk. :) Valami baj lett szegény mosógéppel, mert úgy veri magát és zakatol centrifugálás közben, hogy azt hittük nyomban darabjaira hullik. Bízom benne, hogy nincs nagy probléma vele, mert kb. minden másnap mosok.

Á, és ami még lényeges, hogy most lett először karácsonyi hangulatom! Azt hiszem pont jókor. Tavaly nagyon rossz volt, mert minden utolsó napra maradt, és semmi sem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Akkor megfogadtam, hogy ilyet soha többet! Már majdnem mindenkinek megvannak az ajándékok, és azt hiszem jókat találtam ki. Ez minden évben nagy dilemma. Párat meskáról rendeltem, aminek külön örülök. Megúsztam egy csomó boltozást és még különlegesek is. Ééééés megvan a karácsonyfánk!!!! Vagyis még csak fenyő, de karácsonyfalesz belőle. Pont olyan, amilyet elképzeltem. Nem túl nagy, nem túl kicsi, mindenhol van ága, igazán formás és kedves. Egyre lelkesebben várom a karácsonyt, és kezdek lélekben is készülni.

Dóri fürdik

Néha feltünök galád módon, ha épp a nejem (drágaságom, egyetlenem, párom stb) épp távol van a géptől és nyitva marad a bloggja. Egyébként kiadtam az ukászt: - addig nem irogathatsz a bloggodban, míg meg nem mosod a szép göndör hajad (mivel elbloggozná az időt és elmaradna). Ezt az ukászt azért kapta, mert épp holnap leszünk 2 éves házasok, s szeretném ha meg lenne elégedve saját magával (a hajával) is. Itt Baján ma esett le az első hó. 2 éve, 2007.12.15-én szintén akkor esett le az első hó... alig tudott hazajutni a násznép (mind a 26 :). Szóval, senkinek se legyen jobb, se rosszabb, mint nekem, pláne ha még van hozzá egy másfél éves Jankaság. ,,, megyek, mert jön a drágaságom :)

Agócs Írisz rajzai ...

Nagyon-nagyon tetszenek Agócs Írisz rajzai. Már sokszor megnéztem mindet, amelyik a blogján látható http://artistamuvek.blogspot.com/ , és azt hiszem még sokszor meg is fogom.

De amiért most eszembe jutottak, az az a pár kép, amik emlékeztetnek magunkra :).

Itt mintha magamat látnám :) - a haja teljesen olyan, és sokszor az arckifejezésem is stimmel sajnos.

Janka mostanában így látható egy nap kb. 3-4 órájában. Hinta mániás lett. Ami vicces, hogy alig mond még pár szót, de azt, hogy "hinta palinta" tisztán énekli.

Ezen padig olyanok, mint Janka és Buksi ( a különbség mindössze a haj és bunda hosszban van).

Ami még eszembe jutott, és elég vicces, mikor a postán az ajánlott levél átvételnél megkérdezik a férjem, hogy a Dóra a lánya, vagy a Janka a testvére (mert mindannyiunknak ugyanaz a vezetékneve- úgy vettem fel én is a férjes nevem)? :)

Barátság-takaró

Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a mi csoportunk takarójához varrhattam az utolsó blokkot (a sajátomat). Nagyon örültem neki, mert így mindenkiét láthattam élőben is, és kész állapotban a csoport egészet. Ahogy már írtam ,nagyon különleges érzés ez számomra. :) Lelkesen hozzá is kezdtem rögtön az én részletem hozzávarrásának. Ekkor láttam csak, hogy van veleegy kis gond. Rövidebb és szélesebb volt, mint kellett volna. Azért halkan megjegyzem, hogy ez nem csak a blokkom hibája, hanem több helyen a mm eltérés, ami másoknál is megtalálható volt, itt adódott össze. Minden egyéb próbálkozás és D.D. Cilával való egyeztetés után szétbontottam a blokkom (senki máséhoz nem nyúltam hozzá!), és a kellő méretre igazítottam. Majd a helyére varrtam. A végeredményt láthatjátok is. Remélem jó lett így, és Colettenak sem okoz már plusz munkát.

Nagyon tetszik a csoportunk munkája, szerintem nagyon szép és jó lett. :) Remélem majd láthatom együtt a ngy egészet is.

Bocsánat, ha valaki nem bírja az egereket (ami múltkor nem is jutott eszembe), az ne olvassa ezt a részt. Szóval a másik állatkereskedésben találtunk még lány egeret. És voltak mintásak és feketék is. Ilyeneket még nem is láttam. És a fehér egérkénk kapott egy fekete társat. :) Olyan kis viccesek, szerencsére jól kijönnek egymással. Még a férjemnek is tetszenek, pedig ezen én is meglepődtem.

Azon kívül, hogy ma Jankának ma remek napja volt, még egy öröm ért. Iwiwen írt egy kislány, akit már 3 éve tanítottam, és azóta nem is találkoztunk, hogy szokott rám gondolni és hiányol. Erre nem is gondoltam volna. Nagyon jól esett, és valamilyen különös örömet jelentett. Talán a kedvesség mellett azt is, hogy valami nyomot hagytam, egy kis jót... :).

Főfüge első "csak az ő fotóiból" digiporámája

Nekem nagyon tetszett. Rettenetes, és gyönyörű egyben... . Szerintem érdemes megnézni.
http://sonaj51.blogspot.com/2009/12/ide-lehet-diaporamahoz-irni-szepeket.html

Egy kis reklám

Két biciklis táskám bekerült egy webboltba http://www.biciklis.hu/ , mint egyedi kézműves termék. :) Az oldal tulajdonosa Meskán rendelte őket, tudtam, hogy így árulja majd. Azért mégis jó érzés Meskán kívül is látni a táskáimat. Nagyon izgulok, hogy megveszik-e majd őket.

Jó is - rossz is

Jankának már hála Istennek, kutya baja. Teljesen elmúlt a nátha. Viszont most én lettem beteg. :(, bár azért ez még mindig jobb. Nem annyira vészes azért, csak egyáltalán nem kapok levegőt az orrdugulástól, és kicsit érzem atorkom. Remélem más már nem jön elő. Ma utaztunk volna a férjemmel, neki munka ügy, amit egybe kötöttünk volna nézelődéssel és rokonlátogatással, Bp.-Győr-Szombathely útbaejtésével. De így csak ő ment egyedül, mi Jankával maradtunk.

A másik, hogy elpusztult az egerünk, aki most karácsonykor lett volna nálunk 3. éve. Én nagyon szerettem (már amennyire egy egeret lehet), és Janka is. Szerette nézegetni, főleg mikor mozgott. Elbúcsúztunk tőle végleg. Hogy azért legyen mégis állatkánk, és Jankának se hiányozzon úgy - érdekes, tisztában volt vele, hogy az egér nem alszik, és állandóan mutogatta utána is az üres ketrecet- vettünk egy másik fehér egeret. Nagyon kis jópofa. ( A képen látható egér nem a mienk, de nagyon hasonlít :) .)


Köszönöm, hogy szóltatok, hogy megint nem lehetett megjegyzést írni. Klassz :(. Nem tudom mi lehet. Így most kicsit variálom a blogot, hogy tetszen is, és főleg működjön is. Az egész még folyamatban.

A karácsonyi húzogatós játékra elkészül lassan az ajándékom. Annyira izgulok, hogy tetszeni fog-e majd annak, akinek küldöm. Bár az ajándéknak általában mindenki örül, akármilyen is, és ez már biztató. :) Mivel ajándék, nem tudom itt megmutatni, csak majd ha célba ért.

Megérkezett végre hozzám is a barátság-takaró. Húúú, nagy élmény élőben, együtt látni. (Képek róla holnap.)

Adventi koszorú

A számítógép rendbejött szerencsére, azt hiszem valami vírus kapta el, de nem volt komoly.

Már elmúlt vasárnap, lassan itt a következő, de azért megmutatom az adventi koszorúnkat. Mint sokminden másban, itt is a hagyományosnál maradtunk most is. Jobban mondva, a számomra igazi adventinél, mint a templomba. Sima fenyő koszorún 3 lila és 1 rózsaszín gyertya, ami már magában emlékeztet a bűnbánatra, az örömre és a karácsony várásra. A másfajta koszorúk is nagyon tetszenek, szebbnél szebbeket látok, de azok nekem inkáb díszek, mint adventiek.

remek :(

Janka meg van fáva, alig ud aludni. Megin alig udam valamivel haladni. A másik gép behal éppen, amin vannak a képek, ami fel akaram rakni, een meg nem udok 2 fonos beű beírni. Nagyon elegem van. És csak mos megyek hajamosni, ami sinén uálok. Boccs, remélem aér nagyjából érheő. :(

Csak, hogy valami jó is legyen. Ma esembe juo , hogy meggyire sereem Vackor meséi. (na, már örölni sem udok - már lassan vicces)

Kísérlet :)

A blog átszervezés miatt mindennel elmaradtam, de Hajnocának köszönhetően kezdek kicsit belejönni.Ajaj... :).

Julcsi nyeremény baglya útra kelt, remélem nemsokára célba is ér.
Miaanya, a címed még mindig várom! Légyszi írd meg, hogy a meglepid hova küldhetem.

Ma megérkezett hozzánk János-Főfüge ajándéknak, amit Janka kapott tőle. Nagy volt a meglepetés és az öröm, mikor kinyitottuk a dobozt. A kutya be is ülhetett rögtön a talicskájába, hogy megnézhesse új lakhelyét. Ja ige, és az egész csomag azt hiszem indulás előtt összebarátkozott egy parfümös üveggel, aminek nyomát még magán viselte :).

Táska ajándékba

Nem tudok nagy újdonságot mutatni, mert ismét biciklis táskák készültek. Ami a különleges bennük, hogy két kisfiúnak kérték őket, karácsonyi ajándékok lesznek. Az egyik kék kord, kék alapon karácsonyi mintás béléssel; a másik barna, méhecskés béléssel, mert az ő gazdája még szereti a gyerekes dolgokat (mint én is :) ). Nagy öröm volt őket készíteni, és nagyon-nagyon igyekeztem, hogy örömöt szerezzenek majd.

Ma van advent 1. vasárnapja ... erről majd még holnap. :)

Újra itt vagyok

..., nem tűntem el, csak majdnem :). A héten a férjem szabin van, és ilyenkor minden reményemmel ellentetétben, hogy most lesz időm mindenre, semmire sincs. Ez annyira vicces. Vagyis helyesbítek: amit terveztem, nem sikerül semmi, amire nem is gondoltam, csomó jó dolgot csináltunk.
Azért, hogy érthetőbb legyen, úgy terveztem, most ő játszik Jankával, nekem lesz időm varrni, vasalni... . Ehelyett kedden Szegedre mentünk egy hirtelen ötletől vezérelve, tegnap pedig átrendeztük az egész nagyszobát.

A szegedi utunk nagyon jól sikerült. Szép volt az idő, és Janka is jól érezte magát. Kis kitérővel mentünk. Útközben rátaláltunk egy hindu templomra, ahol sajnos nem volt egy lélek sem, ami elég csalódás volt, főleg, hogy nagy tábla hirdette, hogy nyitva. Nandafalvának hívják, és Forráskút felé van a tanyavidéken.

Sétáltunk Szegeden, végre tudtam venni a varrógéphez talpakat. Már alig várom, hogy kipróbáljam őket. Beiktattunk 1-2 rövid rokonlátogatást is.

Hazfelé pedig nagynénéméket látogattuk meg Mórahalmon. Elég ritkán tudunk csak találkozni, amit nagyon sajnálok azért is, mert unokatesóm Janka keresztapja.

A tegnapi szobarendezési akciónk keretében pedig elbúcsúztunk egy heverőtől, és szinte az összes többi bútor helyet cserélt. Sosem gondoltam volna, hogy mindez olyan változást tud elérni, mintha dupla akkora lenne a szobánk. Nagyon tetszik, csak jól elfáradtunk. :)

Na jó, azért varrtam is, csak még nem vagyok mindennel készen. Amint meglesz, mutatom.

Ja igen, és sajnos valami nem stimmel a blog új ruhájával, "gyárihibás". Ezért egyelőre nem tudtok megjegyzést sem írni. Szegény Hajnoca meg próbál javítani rajta.

Madárka

A blog új ruhát kapott Hajnocának köszönhetően. Még egyszer nagy köszönet érte. Így jobban hasonlít hozzám, vidámabb, színesebb, mesésebb és gyerekesebb :).

Paplan foltozás

Ma végre megfoltoztam a paplanom/dunnám/takaróm, nem is tudom minek nevezzem. Már ezer éve halasztgattam, és szegény csak egyre foszlott és foszlott a tetején és az alján. Ott tartott az egész, hogy a foszlásból hatalmas lyukak lettek, már jött ki belőle a bélése. Úgy sajnáltam szegényt, és szégyenltem magam miatta. De végre erőt vettem magamon. Jobban lefárasztott, mint egy tucat táska varrása. Csak attól félek, hogy ezután meg tovább szakad a varrásnál, de ez majd kiderül.

Azért ilyen különleges számomra, mert már nagyon régi, még a nagymamám sem emlékezett, hogy kié volt először. És legalább 5ször nehezebb, mint az összes többi paplanunk. Mindenki utálja, én viszont rettenetesen szeretem (hát, néha erősen tudok kötődni tárgyakhoz is). Nyáron a legnagyobb melegben is csak ezzel tudok elaludni, nyakig betakarózva. Az igazán jó alvás és a paplanom számomra egyet jelent. :)

Elmaradt képek

Hazaért a fényképezőgép is, így mostmár tudok mutatni a katicás táskáról képet. A kérésben meg volt adva, hogy legyen rajta katica, natúr színű legyen, tépőzárral záródjon, és a mérete. És ez lett belőle. Örültem a bélés anyagnak, ugyanazok a színek és talán a hangulata is, mint a katicának. Azt hiszem a katica is tetszik, a levéllel főleg. Még nem próbáltam ilyet, ezért is jó, hogy most nagyjából elégedett vagyok vele, mert általában semmivel sem szoktam az lenni. Ja igen, még találtam egy katicás gombot, ami a fülére került, ráadásnak. :)Remélem majd tetszeni fog a gazdájának.

Megjavult a varrógépem :)

Vége a pániknak és a mérgelődésnek, újra tökéletesen működik a varrógépem! Tényleg a pöszök voltak a hiba okozói. Hiába tisztítottam ki szinte minden porcikáját, valamiről megfelejtkeztem, amit tegnap vettem csak észre. Az orsótoknál a cérnaleszorító alá beszorult 2 pösz, és ez okozta az összes problémát. Nem is voltak kívűlről láthatóak, csak mikor végiggondoltam, hogy mi lehet még a baj okozója, jöttem rá és néztem meg ott is. És nini, ott voltak a bűnösök (lehet, hogy ez alapdolognak számít, de még sosem jártam így) . Annyira örülök neki. :)

Anagy örömben el is készültem egy táskarendeléssel rekord idő alatt. Kép majd csak holnap, mert a férjem ma nincs itthon, majd csak holnap délután ér haza, és elvitte a fényképezőgépet. Így kettesben voltunk Jankával egész nap. Na de még jó, hogy anyék nagyon közel laknak hozzánk, így azért velük mindig találkozunk. Délután akkorát sétáltunk, hogy Janka már 7-kor lefeküdt. :) Most ment a kismotorjával először hosszabb távon, és nagyon jól bírta, élvezte is. A többi utat nagyrészt gyalog tette meg, így nem csoda, ha rendesen el volt fáradva.

Macskás táska

Eredetileg cicást akartam írni, de most jöttem rá, hogy elég furán hangzana :) (mint akivel nincs minden rendben). Rózsaszín és cicakedvelőknek készült. Egészen más lett, mint terveztem, de ahogy már írtam egyszer, nálam sosem lehet tudni, milyen lesz a végső állapota a dolgoknak. De talán így sem rossz. Hamarosan megtalálható lesz Meskán.

Bár, ha jól belegondolok, mégiscsak cicás sajnos, mert kb. háromszor annyi ideig készült, mint a társai, és rengeteget idegeskedtem a varrógépem miatt. Nagy gondban vagyok, mert valami nincs rendben a varrógéppel, és csak ez az egy van. Ajaj!!! Olyan, mintha az alsószálet nem húzná meg, máskor meg teljesen összegubancolja nagy rakásban a cérnát. A legrosszabb az, hogy nem mondhatom, hogy ez a baja, vagy az, mert mindig más, sőt van amikor teljesen normális. (Így minden újabb varrás előtt próbát tartottam, hogy éppen hogy dolgozik, és mikor jó volt, akkor haladt a táska. Amúgy meg csak idegeskedtem.) Már kitisztítottam, de ez se sokat segített. Félek, hogy szerelőnél kell kikötnie. Pedig nem is öreg. Na, de ez van. Még azért kísérletezek rajta.

PIF ajándékom Virágtól

Megérkezett az ajándékom Virágtól. Nagyon örültem neki. Hát, mikor kibontottam, tátva maradt a szám, hogy milyen gyönyörű táska volt a csomagban. Mégegyszer nagyon köszönöm virág!! És pont a kedvenc színeim. Itthon is mindenki el volt tőle ájulva, és hogy mennyire kedves lehet, aki ilyen ajándékot készít.(A kép se túl rossz, de élőben még sokkal szebb.)

Sorsolás és eredményhirdetés

Tegnap éjfélkor lezárult a játék, és már kora reggel megtartottuk Jankával a sorsolást. Hú, legalább annyira izgultam, mint mikor én is játszom. :) Dokumentáltam is az eseményeket.

A lista a nevekkel.

A sorsoló vödör.

Janka húzott. Mondhatom, hogy teljesen elfogulatlan volt, még ha látta is volna (amit persze nem lehetett), úgysem tudta elolvasni :).

A nyertes:

Mivel azt írtam, hogy az első 20 rendszeres olvasóm dupla eséllyel indul, úgy döntöttem, hogy két sorsolást tartok. Először mindenki benni volt a kalapban, vagyis a vödörben, másodszorra csak abból a 20-ból akik játszottak.

Így a második nyertes:

Így tehát Kovácsné Julcsinak és Miaanyának gratulálok! Kérlek írjátok meg, hogy milyen ajándékot választotok a játékban felsoroltak közül. Már nagyon kíváncsi vagyok :).

A többieknek is nagyon köszönöm, hogy velem játszottak. Ha most nem is nyertek, lesz még rá alkalom, ígérem.

Altatás

Már rengeteg helyen olvastam erről, és rájöttem, hogy nem csak nekünk nagy probléma. Na, ez már kicsi vigaszt nyújtott. :)
Sokszor hallottam, hogy hagyjuk sírni a gyereket pár alkalommal, és utána simán el tud aludni egyedül is. Ez a lehetőség nagyon csábított, meg biztos Jankának is jó lenne simán elaludni... De mikor több mint fél óra után is zokogott a kiságyban, sőt már majdnem fuldoklott, ömlöttek a könnyei - nem bírtam tovább. Aki ezt mégis bírta, most biztos butának tart, de hát ilyen vagyok.

Nemrég viszont olvastam egy irtó egyszerű módszert, ami a köztes megoldás, és nekünk nagyon megfelel. Az egész annyi, hogy ahogy látni, hogy a babóca igazán kezd álmosodni, az első árulkodó jelre le kell fektetni. Nincs majd 5 perc múlva, meg még ezt elpakolom - ahogy előtte sokszor csináltam, és gondoltam mindegy, ha már úgyis álmos - hanem megfogom, és kiságy, aludni. Kicsit simogatom a hátát, így talán jobban megnyugszik, ráhangolódik az alvásra, és max. 5 perc és már alszik is. :) Hú, nagyon élvezem, hogy nem kell ringatni, mérgelődni, könyörögni, nyüglődni. Így bátran merem ajánlani azoknak, akik hozzánk hasonlóan nehezen tudják elaltatni a csöppségüket.

Janka mostanában

Ami nagyon jó hír (főként nekem), hogy kezd Janka elég jól eljátszani egyedül. Így már szinte meg tudok csinálni mellette anélkül, hogy közben rángatná a nadrágomat, vagy bánatos sírásban törne ki. Persze ez nem azt jelenti, hogy hanyagolom, vagy nem játszunk, de azért így mégis más :). Pár kép a legújabb játékairól.

Kávé készítés.

Cérna pörkölt főzés.

Ücsörgés a nagy széken.

(Külön csoda számba megy a cumi a szájában, mert sose volt hajlandó még bekapni sem-mondjuk most sem szívja, csak rágcsálja).


A sok eső után végre nagyokat sétálhattunk.